Acélszerkezet esetén kifúrt mintával, illetve Poldi-kalapács használatával lehet az anyag szilárdságára illetve a korrózió állapotára következtetni.
Poldi-kalapácsA Poldi kalapácsos vizsgálat az acélok keménységvizsgálatának eljárása. A keménység vizsgálata statikus és dinamikus módszerrel lehetséges. Ez a vizsgálat a dinamikus módszerek csoportjába tartozik. A vizsgálatot húzószilárdság meghatározására alkalmazzuk. A vizsgálattal keménységet mérünk, mely táblázat és képlet segítségével átszámítható az acél húzószilárdságára.
Alkalmazása általában akkor célszerű, ha:
- a húzószilárdság közvetlen vizsgálatára nincs lehetőség
- helyszíni vizsgálatot kell végezni
- az anyag helyi húzószilárdságát kívánjuk meghatározni, pl. hegesztési varrat környékén
A Poldi kalapács részei az 1. ábrán láthatók. Az eljárás lényege, hogy egy ismert keménységű etalont hasonlítunk a vizsgálandó darabhoz. Az eszköz golyótartó részében egy 10 mm átmérőjű acélgolyó található, mely fölé fogjuk be az ismert keménységű etalon rudat. A Poldi kalapácsot a vizsgálandó darabhoz tartva, az ütőtüskére egy erős, határozott ütést mérünk. Ennek hatására a golyó nyomot hagy az etalon rúdon és a munkadarabon egyaránt. Az ütés erejének ismeretére nincs szükség, mivel ugyanaz az ütés hoz létre egy-egy lenyomatot az ismert keménységű etalonon és a munkadarabon, így a két lenyomat átmérőinek arányával határozható meg a keménység. A készülékhez tartozó nagyítóval leolvassuk mindkét lenyomat átmérőjét és a 2. táblázat alapján meghatározható a Brinell-keménység.
A Brinell-keménység pontosításához a táblázatból kivett értéket meg kell szorozni az etalon rúd véglapján található számmal, ennek jele α.
Pl. ha a Poldi-hasábon keletkezett lenyomat átmérője 2,7 mm, a vizsgálandó darabon pedig 3,2 mm, akkor a táblázatból leolvasható, hogy a Brinell-keménység a vizsgált munkadarabon 113 kp/mm2. A Brinell-keménység jele HB. Az etalon rúd végén látható szám jelen esetben 1, így α*113=113 kp/mm2. Amennyiben az acél szakítószilárdságát szeretnénk tudni, úgy a már meghatározott Brinell-keménységből a következő összefüggéssel határozható meg a szakítószilárdság:
- általában: 3,5*HB
- pontosabban: 3,51*HB-26,7
Ezekben a képletekben a HB mértékegysége kp/mm2-ként szerepel.
Tehát ha a HB=113 kp/mm2, akkor a szakítószilárdság 3,5*113=395 N/mm2, vagy 3,51*113‑26,7=370 N/mm2.
1. ábra: Poldi kalapács felépítése
2. ábra: Kiértékelési táblázat