Lakóotthon diagnosztikai vizsgálata
A Megrendelő felkért a lakóotthon tartószerkezeteinek – nagyrészt födémszerkezeteinek – diagnosztikai vizsgálataira, mely során a betonszerkezetek szilárdságát Schmidt kalapáccsal, a vasalás elhelyezkedését, tulajdonságait (átmérőjét és betontakarását) pedig Hilti Ferroscan vaskereső eszközzel vizsgáltuk. Ezeken felül tájékoztató jelleggel elvégeztük az egyes vizsgált szerkezetek nedvességtartalmának mérését Trotec BM31 típusú roncsolásmentes felületi nedvességmérővel, illetve Testo 871 típusú hőkamerával hőképeket is készítettünk a homlokzatokról.
A tartószerkezetek diagnosztikai vizsgálataira az épületek jövőben tervezett felújítása miatt volt szükség, így az általános állapotfelmérés mellett az is meghatározható, hogy melyik épületszárnyak és épületszerkezetek igényelnek további szerkezeti jellegű beavatkozásokat.
Vizsgálati helyek, vizsgált szerkezetek
A vizsgálat tárgyát képező szerkezetek a következő épületrészekben találhatóak:
A főépületben jelenleg irodáknak és lakó helyiségek találhatóak.
Ez az épületszárny pinceszint + földszint + emelet kialakítású, összetett, kontyolt nyeregtetővel, kerámia cserépfedéssel készült. A vizsgált helyiségek az emeleti fürdők és mosdók, ahol a födémszerkezeteket vizsgáltuk.
A bentlakók nagy részének helyet adó épületszárnyakban: a nyugati oldalon lévő földszinti B és emeleti D szárnyban található fürdőkben, valamint a keleti oldalon lévő földszinti A és emeleti C szárnyakban található fürdőkben és mosdókban, valamint a vaskereső vizsgálatnál a hálóhelyiségben vizsgáltuk a födémszerkezeteket. Ez a két épületrész földszint + emelet kialakítással, lapos tetővel készült.
1. ábra: Vizsgálati helyek B, C szárnyban
2. ábra: Vizsgálati helyek emeleten
3. ábra: Vizsgálati helyek D, A szárnyban
Kapott adatok
Adatszolgáltatásként megkaptuk az épület komplexum helyszínrajzát és az egyes épületek szintenkénti alaprajzait is.
Diagnosztikai vizsgálatok
Schmidt kalapácsos vizsgálatok
A Schmidt kalapácsos diagnosztikai vizsgálatok során a vizsgálat eredménye nagyban függ a vizsgálati körülményektől. Az érték nagyban változhat, ha egy nagyobb szemcse (vagy kis betontakarású betonacél) vagy légzárvány fölött mérünk, a mért érték jóval nagyobb vagy kisebb is lehet. Az ütés iránya (vízszintes, függőlegesen vagy 45 fokban ferdén lefele, illetve felfele) nagyban befolyásolja az eredményt, ezért ezt a számításnál figyelembe kell vennünk.
Összefoglalva elmondható, hogy a Schmidt kalapácsos vizsgálat értéke helyszíni körülmények között 25%-os bizonytalansággal szolgáltat eredményt.
Hilti Ferroscan vizsgálatok
A Hilti Ferroscan vizsgáló eszközzel megállapítható a vasbeton szerkezetben elhelyezett vasalás betontakarása, a vasalás átmérője és osztása, távolsága. Minél mélyebben helyezkedik el a betonacél a felülettől, annál pontatlanabb a kiértékelése, így nagy betonfedés esetén az eredményeket közelítő értéknek kell tekinteni. A maximális betonfedés, amelynél még az átmérőt meg tudja határozni: 60 mm. A betonacél átmérő meghatározásának pontossága ± 3 mm, a betonfedés pontossága ± 1 mm.
Diagnosztikai vizsgálatok eredményei
Schmidt kalapácsos vizsgálatok eredményei
A Schmidt-kalapácsos vizsgálatoknál elvégzett feltárásoknál gerendás födémrendszer látszott, ezek alapján kijelenthető, hogy a főépületben vasbeton gerendák közötti vasbeton lemez készült a vizsgált helyeken, míg az A-D szárnyakban 60 cm széles vasbeton panel (gerenda) közötti beton béléstestekkel (szintén 60 cm szélesek) alakították ki a födémrendszert. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a táblázatban szereplő magasabb szilárdsági osztályokat mutató eredményeket az előre gyártott gerendákon való mérések adták, míg a gyengébb osztályokat a béléstesteken és a gerendák közötti kibetonozásokon – legfőképp a 13.-15. számú helyeken – mértük.
A Schmidt kalapácsos vizsgálat eredményei a táblázatban látható betonszilárdsági osztályokra feleltethető meg. A 12.-13. számú mérések esetében az elvárt és a mért értékek közötti különbség nem jelentős és mivel Schmidt kalapácsos vizsgálat esetén a vizsgálat a biztonság javára téved, így ez is elfogadható. A 15. számú mérés esetében – az még a C12/15 szilárdsági osztálynak sem feleltethető meg, így azon a helyen a födém terhelését minimálisra kell csökkenteni és a felújítás alkalmával a födémszakasz megerősítése vagy cseréje ajánlott. A 12.-14. számú helyeken is érdemes a födémszerkezetek megerősítésének lehetőségét alaposan megvizsgálni, a mutatott alacsonyabb értékek miatt. A 1.-11. helyeken mért értékek alapján kijelenthető, hogy ezeken a helyeken a beton szilárdságok megfelelőek.
Hilti Ferroscan vizsgálatok eredményei
A Hilti Ferroscan vizsgálatok alapján, valamint a Schmidt-kalapácsos vizsgálatok feltárásainál megállapítást nyert, hogy az épületekben gerendás födémek készültek. Ezek alapján az újabb építésű épület hálóhelyiségeinek födémjein készített H1 és H2 jelű felvételeken az előre gyártott vasbeton gerendák vasalásai láthatóak, ami csak a főfalakra merőleges irányban fut. A főépület emelet feletti födémjén készített H3 jelű felvételen, a kép szélein a vasbeton gerendák vehetőek ki és a közéjük készített vasbeton lemez vasalása, a fővasak ebben az esetben a gerendákra merőlegesek.
4. ábra: Hilti vizsgálati eredménye x irány
5. ábra: Hilti vizsgálati eredménye y irány
Felületi nedvességtartalmak
A roncsolásmentes felületi nedvességmérő műszer mértékegység nélküli, viszonyított értékeket képes mutatni 1-100 skálán. Ez alapján következtetni lehet arra, hogy a falazatok és födémek különböző helyeken milyen mértékben nedvesedhettek át és hol kell megelőző intézkedéseket tenni az ebből esetlegesen előforduló károsodások elkerülése érdekében.
A felületi nedvességméréseket a Schmidt-kalapácsos vizsgálati helyek környezetében végeztük el, 3-3 darab értéket jegyeztünk fel a vakolaton és magán a feltárt betonfelületen. A vizsgált födémeken helyenként korábbi beázások nyomai látszódtak, azonban a mérési eredmények alapján elmondható, hogy ezek nagy része mára már kiszáradt – a beázást kiváltó okokat feltehetően már korábban kijavították. A 11. és 12. vizsgálati helyen mutatott magasabb értékeket a mérés, itt már meghaladta az általánosnak mondható 30-35 értékeket, így ezeken a helyeken további feltárásokkal – szivárgó víz- szennyvízcső felülvizsgálatával – lehet kivizsgálni a magasabb nedvességtartalmak okait. A többi helyen mért alacsonyabb értékek nem haladják meg az átlagosnak mondható szintet, azok a helyiségekben lecsapódó páratartalommal állhatnak összefüggésben.
Hőkamerás vizsgálat
Az épületek homlokzatairól Testo 871 típusú hőkamerával készítettünk néhány tájékoztató jellegű hőképet, amiket a felújítás előtt álló épületek hőtechnikai korszerűsítése szempontjából lehet érdemes alaposabban megvizsgálni.
A hőképek kiértékelésében termográfus szakember segítségét érdemes kérni a felújítás előtt, az elkészült felvételeken azonban most is látható, hogy több helyen hőhidak alakultak ki a konzolosan elkészített vasbeton gerendáknál, illetve a felújításnál a nyílászáró szerkezetek és a hőszigetelt falazatok kapcsolatát is felül kell vizsgálni, mivel itt is több helyen távozik a hő.
6. ábra: Hőkamerás vizsgálat, vasbeton gerendánál
7. ábra: Hőkamerás vizsgálat, nyílászárónál
Összefoglalás
A diagnosztikai vizsgálat eredményei alapján a következő megállapításokat tehetjük:
Az újabb építésű, A-D szárnyaknak is helyet adó épületekben a födémeken elvégzett vizsgálatok megfelelő értékeket mutattak – a gyengébb szilárdságú részek is elérték a minimális C12/15 betonszilárdsági osztályt. A főépületben azonban a 15. jelű mérés esetében a beton szilárdsága nem érte el ezt a minimális értéket, így a későbbiekben itt megerősítés vagy a szerkezet cseréje válhat szükségessé a felújítás során. A gyengébb betonszilárdságú födémek esetében a rétegrendeket is ajánlott feltárásokkal felülvizsgálni, illetve a felújításánál érdemes kisebb súlyú padlóburkolatokat készíteni, ezzel is csökkenthető a szerkezetre ható terhelés.
A felületi nedvességmérések eredményei nagyrészt az elfogadható értékek alatt maradtak, azonban volt olyan vizsgált hely, ahol meghaladta az átlagos értékeket. A probléma kijavítása előtt előzetesen fel kell tárni a szerkezetet és meg kell állapítani, hogy mi okozhatja a magasabb értékeket.